2024.12.25., Lectio: János 1,1–14. Textus: János 1,14.
Kedves Testvérek!
Túl vagyunk az ajándékhegyeken, amellyel megajándékoztuk egymást. Az ünnepi finom falatokon, a jó italokon és süteményeken. Megvolt a nagy fényjáték mindenütt, hallgattuk az andalítóan szép zenéket.
Ma ráérünk foglalkozni Jézus Krisztussal.
Nem a karácsonnyal, mert azzal sok baj van. Egyesek nem is ünneplik, még jó, hogy csak a napját utasítják el, nem magát Jézus Krisztust. Régen még azt is kétségbe vonták, hogy élt. A napon lehet vitatkozni a naptárreformok miatt, de a születésen nem!
Jézus születése a legrégebben betervezett gyermek születése. Ádám-Éva óta kellene igazából ünnepelni. A bűnbeesés után, a Paradicsomból, vagyis az Istennel való közösségből való kiűzetés után már hangzik az Örömhír, az Evangélium – Az asszony magva, utója, a kígyó, a rontó fejére tapos. Az a sarkát mardossa, ebbe mind a kettőnek el kell pusztulnia, de mivel az Asszony utódja Isten Fia is egyben, elpusztíthatatlan, feltámad, él és uralkodik. Ne felejtsük el, a Teremtés és Gondviselés az Atya dolga, a Megsemmisítés, a Gonosztól való megszabadulás a Fiú feladata. Az Atya nem ítél senkit, az ítéletet egészen a Fiúnak adta át. Nékem adatott minden hatalom Mennyen és földön! A Szentháromság Tanácsában ez elhatároztatott!
Ezért volt csalódás minden meddőség, mert elméletileg bármelyik nő megszülhette. A gyermektelenséget úgy fogták fel, mint akitől elvétetett az a lehetőség, hogy segítsen az emberiségen, megszülje a Világ Megváltóját. Ezért olyan fontos az Isten segítsége, hogy ilyen esetben csodát tegyen és tovább segítse a kiválasztottak életét. Ott van már az első kiválasztottnál, Ábrahámnál és Sáránál ez a probléma. Rebeka és Izsák esetében, Jákób és Ráchel történetében, három nemzedéknél akadályok lépnek fel, hogy csak a legismertebbeket mondjuk. Isten figyel, szemmel tart, segít. Micsoda evangélium? Nem hagyja, hogy tervét megrontsák, tönkretegyék.
Évszázadok, évezredek múltak el, mindenkinek nincs leírva, feljegyezve a története. Végül eljutunk Szűz Máriához és Szent Józsefhez. Házasok is meg nem is, lehetne gyermekük is, meg nem is. A kérdés ettől bonyolultabb. Az eredendő bűn miatt, szűzi születésről lehet csak szó, mert akkor bárki megszülhette volna. Szűkül a kör Dávidra és családjára, leszármazottaira. Józsefre és családjára. Itt a csodát megint Isten tudja megoldani. Nem vérből, nem a test akaratából, nem is a férfi indulatából lett, hanem Istentől született, a Szentlélektől fogantatott. Persze ez sok embernél már idegen, furcsa, hihetetlen. Elutasítják, nem hiszik, pedig ma a lézer világában ez nem is olyan hihetetlen, ha mi emberek képesek vagyunk már csodákra, az Istennek vajon van-e valami lehetetlen?
Mikor jött el ennek az ideje? Az idők teljességének kellett elérkeznie, a legoptimális időkben, amikor elég nagy volt már a tudomány, a kultúra, a civilizáció, az írásbeliség, a hírközlés és amikor vallásilag is készen álltak erre. A próféták jövendölése, az égi jelek mind ezt mutatták, most.
Mivel ez az egész világ, illetve az egész teremtettség öröme lesz, ezért ott kellett lenni nemcsak a zsidóságnak, a pásztorok által, hanem a pogányságnak, a három királyok által, és ott vannak az égi lénynek, az angyalok is. Hiszen ebbe a csodába ők is igyekeztek beletekinteni. Hiszen Jézus a Mennyben örökké létezett, mint Isten, mint Isten Igéje, Teremtő Szava, aki által lettek mindenek, most egyszülött Fiává kellett lennie. Hogy hagyja el a mennyei királyságát és lesz Embernek Fiává? Hogyan ölt testet magára az Isten, hogy lesz emberré? Hogyan redukálja magát egy petesejtté és formálódik gyermekké, születik meg? Ez a csodák csodája.
Bár sokan sokféleképpen meg akarták ezt akadályozni. Szülés előtt álló nőnek több mint 120 kilométert kelljen gyalogolnia, hogy elvetéljen, ne hozza világra gyermekét. Mert Augustus császár szigorú rendeletet adott ki, hogy mindenki menjen oda, ahol született, nem oda, ahol él. Gondolj magadra? Ha most neked kellene menni? Jólesne? Aztán nem volt helyük a vendégfogadó háznál, még a koldusnak is szorítanak helyet, de itt durva elutasításról, szívtelenségről van szó.
Aztán Heródes meg akarja öletni a gyermeket. Idegenbe, külföldre kell menekíteni. Hihetetlen!
Nem érzed, hogy itt a gonosz munkálkodása van a háttérben? Mindent elkövet Jézus ellen!
Felnő, végrehajtja Isten akaratát. Tanít, gyógyít, életét adja a Kereszten. Meghal, feltámad, Mennybe megy. Újra ott van az Isten jobbján. Most már senki sem kételkedhet. Végbement a csodálatos terv. Az Asszony magva megszületett, a kígyó fejére taposott, visszament a Mennybe és újra el fog jönni uralkodni és ítélni élőket és holtakat.
A kérdés az, hogy mi hogy állunk ezzel a kérdéssel? Mit jelent nekünk Jézus? Szeretjük, tiszteljük, imádjuk? Várjuk vissza? Képviseljük Őt ebben a világban, mint tanítványai? Isten egyszer szembesíteni fog minket a Fiával. Ki voltál? Hívő, hitetlen? Hiszed, hogy te is rászorulsz Jézusra? Hiszed, hogy rajtad is segített? Hiszed, hogy övé minden hatalom Mennyen és Földön? Ámen.