Mint ismert, Az Ég tartja a Földet – Erzsébet, a szerelem szentje című, Zsuffa Tünde azonos című történelmi – korfestő – regénye alapján 2022-ben készült nagy sikerű musical zenéjét a Máté Péter-díjas magyar énekes-zeneszerző, Szikora Róbert, szövegkönyvét pedig a József Attila-díjas költő, drámaíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Lezsák Sándor jegyzi (a rendező Cseke Péter volt). A szerzőpáros a tapasztalatok alapján úgy határozott, hogy folytatja a közös munkát. 2025. október 13-án a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy a következő közös zenei alkotásuk a Semmelweis-reflex lesz, egy „majdnem morbid musical”, amely a világhírű orvos, Semmelweis Ignác életének utolsó nyolc évét mutatja majd be. A sajtótájékoztatón, amelyet az alkotók, stílusosan, kézmosással kezdtek, az is kiderült, miként fogalmazódott meg az ellenállhatatlan vágy Szikora Róbertben, hogy új oldaláról ábrázolja az anyák megmentőjét.
„Olyan remekül ment a közös munka, hogy tudtuk, nem létezik, hogy ne legyen folytatása” – utalt vissza a néhány évvel ezelőtti tapasztalatokra Szikora Róbert. Elmondta: korábban már sok mindent hallott Semmelweis Ignácról, az egyik legjobb barátja, a nyugalmazott szülész-nőgyógyász, dr. Török Miklós ugyanis hatalmas rajongója a legendás orvosnak, számos személyes tárgyát és iratát is őrzi és rengeteget mesélt neki róla. Szerelmes volt és fiatal, házibulikba járt, ahol Schubertet hallgattak iszogatás közben, ez a kép igencsak beindította Szikora Róbert fantáziáját, majd amikor megtekintette Koltai Lajos nagy sikerű filmjét, úgy érezte, ez a történet színpadért kiált. „Amikor elkezdtem a Semmelweis-témán dolgozni, felhívtam Lezsák Sándort, hogy egy igazán mély és veretes zenei művet kéne írni az anyák megmentőjéről. Ekkor született meg a cím is: Semmelweis-reflex, műfaja pedig majdnem morbid musical. Aki ismer, tudja, hogy ha valamilyen téma izgat, akkor azonnal előveszem a hangszert, így néhány dal megszületett. A skiccek, vázlatok közül kettőt hangszereléssel kidolgoztam, az egyik lírikus, mert a Semmelweisnek nemcsak a nehéz sorsát visszük színre, hanem a fiatalságát is” – fogalmazott a sajtótájékoztatón Szikora Róbert. „Én a zenéért felelek, aminek egy része a korabeli Bécset idézi, és az egyik szám címe kicsit áthallásos: Semmelweis egy géniusz” – tette hozzá a zeneszerző.
A telefonhívás olyannyira bogarat ültetett a József Attila-díjas költő fülébe, hogy aznap éjszaka nem is tudott aludni. Mint a sajtótájékoztatón kiderült, Lezsák Sándor számára egész más jelentette a meghatározó élményt Semmelweis alakjával kapcsolatban. Egy Széchenyi-tanulmányi kirándulás során egy helytörténész elvitte őket Bécs tizenkilencedik kerületébe, Döblingbe, és megálltak az elmegyógyintézet előtt, ahol az orvos az utolsó napjait töltötte. Közölték velük, hogy öt évvel Széchenyi halála után ott tért meg Teremtőjéhez Semmelweis Ignác. „Felesége és rokona vitte őt az elmegyógyintézetbe, altatót adtak neki és otthagyták. Amikor az orvos felébredt, és rájött, hogy hova vitték, tombolt dühében. Leláncolták, kényszerzubbonyt adtak rá. Gyakran voltak dühkitörései, rendszeresen brutálisan bántalmazták az ápolók. A kórbonctani elemzés szerint több bordája is megrepedt. A halálának az oka a mai napig nem teljesen tiszta, de közel sem zárható ki annak az esélye, hogy a fizikai sérülések közrejátszottak benne. De ne is beszéljünk arról, hogy mi okozta a halálát, ez a darab felelőssége is” – foglalta össze Lezsák Sándor, és hozzátette, rá is hatott Koltai Lajos filmje; az, hogy egy évvel Petőfi forradalma előtt már klórmésszel fertőtlenítették kezüket Semmelweis beosztottjai.
Lezsák Sándor kitért arra is, miért Semmelweis-reflex a készülő musical címe. A Semmelweis-reflex angolszász területen terjedt el: egy olyan, már-már kóros állapotot jelez, amikor valaki egy számára új állítást rögtön lesöpör az asztalról anélkül, hogy a legkisebb mértékben is elgondolkozna rajta. Vagyis a meggondolás nélkül elutasított új információra adott reflexszerű reakcióról van szó. „Amikor kortól, nemtől függetlenül valakinek az állítására rögtön azt mondjuk, hogy irreális, lehetetlen, abnormális.” Ezzel találta szembe magát az orvos, amikor megpróbálta felhívni a figyelmet arra, a kézmosás a kulcsa annak, hogy minél kevesebb anya haljon bele a szülésbe. A kollégái nem fogadták el a kézmosás fontosságát hangsúlyozó, statisztikailag alátámasztott javaslatát, mert az ellentmondott a bevett gyakorlatnak, a kifejezés ezért viseli Semmelweis Ignác orvos nevét.
A darab nyolc évet ölel fel. Az első felvonás 1857 februárjában kezdődik, a helyszín egy bál, ahol az orvos megismerkedik későbbi feleségével, a tizenkilenc évvel fiatalabb Weidenhofer Máriával. Később szintén egy bált láthatunk a színpadon, de az már a bolondok bálja, abban az elmegyógyintézetben, ahol 1865-ben meghal Semmelweis. Döblingben a csendes őrültek kártyázhattak, játszhattak, kézművességgel foglalkozhattak, zenélhettek. Ebből a szempontból modern tébolyda volt, ám az 1850-es évektől az ápolók egyre türelemtelenebbek voltak. Semmelweis életének ez az utolsó, tragikus fejezete Koltai Lajos filmjében csupán lábjegyzetként jelenik meg – tették hozzá a musical alkotói.
A majdnem morbid musical műfaji meghatározással kapcsolatban Lezsák Sándor elmondta, hogy azért csak majdnem, mert nem teljes egészében az. A morbid abnormálist, betegest jelent. És bár Semmelweis élete az utolsó években egy ilyen állapot felé sodródott, de közben jókedv, vidámság, szerelem jellemezte – fejtették ki az alkotók.
Újságírói kérdésre a szerzőpáros közölte, hogy csak akkor gondolkodnak szereplőkben, ha már a darab kétharmada elkészül. A bemutatóra a jövő év második felében számíthatunk. 2026 pünkösdjén viszont újra láthatja a közönség az Erkel Színházban a Szent Erzsébet életét feldolgozó musicalt.
Arra a felvetésre, miszerint tudatosan választanak-e olyan hősöket, akiknek nagyságát csak haláluk után ismerik el, Szikora Róbert azt válaszolta: nincs ilyen tudatosság, a lényeg, hogy magyarok voltak. „Szeretném, ha a fiatalabb generáció is megismerné hőseinket. Feladatunk a szellemi értékőrzés.”
Arra a vélekedésre, miszerint a felesége nézőpontjából mutatják be a világhírű orvos életét, Lezsák Sándor azt felelte, hogy megsemmisültek az asszony kéziratai, viszont környezetük nagyon szépen emlékszik vissza szerelmükre, és arra, hogy olyan jó kapcsolatban voltak, hogy a kor szokásaival dacolva tegezték egymást.
A közös munkával kapcsolatos kérdésre Szikora Róbert kifejtette, hogy nála mindig a zene születik meg először, és utána gondolkodik azon, hogy az adott dalhoz milyen szöveg passzol. Lezsák Sándor eleinte versvázlatokat ír, mert a ritmust a zene adja. Most azonban a zeneszerző többször egy Lezsák-versre ír zenét. „Ezt is meg kell tanulnom” – mondta Szikora. Egy dalban rövid mondatok kellenek és ütős szavak – erre ügyelni kell. „A szöveg csak cifra szolga, de jó szolga” – szögezte le Lezsák Sándor, aki költőként és drámaíróként is gazdag életutat tudhat magáénak.
Lezsák Sándor megjegyezte, hogy Semmelweisről még két magyar film is készült: 1940-ben és 1952-ben. Sőt Németh László is írt az anyák megmentőjéről egy drámát, amit eddig nem mutattak be. Viszont a Nemzeti Színház egy új Semmelweis-darabbal készül a következő évadra. „Úgy látom, hogy minden kész egy Semmelweis-reneszánszra” – állapította meg.
Az anyák megmentőjének kijáró másik tiszteletként a szerzőpáros a sajtótájékoztató végén koszorút helyezett el Semmelweis Ignác sírjánál.
(Forrás: Varga Gabriella; Dancs Rózsa; Magyar Nemzet; Magyar Szemmel.
Kép: Varga Gabriella)