2022. január 7-én virtuálisan bemutattak egy hiánypótló könyvet, amelynek címe Trianon 100 – Friss hangok a perifériáról, a II. Rákóczi Ferenc Alapítvány legújabb, kétnyelvű kiadványa. Az esemény színhelye a Torontói Egyetem (University of Toronto) keretében működő Munk Iskola (Munk School) volt, amelynek professzora a könyv szerkesztője, dr. Papp M. Zsuzsa és a moderátor szerepét betöltő dr. Robert C. Austin, a közép- és dél-kelet-európai történelem specialistája.
Indításként Austin professzor üdvözölte a könyvbemutatóra meghívott vendégeket és az előadókat. Már bevezetőmondataiban példaértékűnek nevezte azt, hogy kollégája, dr. Papp M. Zsuzsa évtizedek óta együtt dolgozik a kelet- és dél-kelet-európai, valamint észak-amerikai fiatalokkal, segítve, hogy megtalálják helyüket a világban, kilépjenek a mesterséges határokkal rájuk kényszerített elzártságból, megismerjék a történelmet és rátaláljanak önmagukra. Mivel Trianon nem hasonlítható egyetlen más, az első világháborút lezáró európai békeszerződéshez sem – mert ez diktátum volt, nem szerződés –, ezért különösen jelentős a Friss hangok a perifériáról című, kétnyelvű kötetnek a megjelentetése és ismertetése.
Az első előadó Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, Kalmár Ferenc András volt. Szintén értékelte azt az elhivatottságot, amelyre a torontói Rákóczi Alapítvány Magyarságismereti Mozgótábora 1994 óta elkötelezte magát és amellyel megnyitotta a határokat több mint 3500, az anyaországon kívül élő magyar fiatal előtt. Felidézte saját ifjúkori élményét is, amelyet akkor élt át, amikor édesapjával először utazhatott Erdélyből Magyarországra, azt az érzést, amikor szinte fellélegezhetett, hogy kis ideig nem kellett éreznie a kisebbségeket nyomorgató megkülönböztetést. A Friss hangok a perifériáról című könyvet csodálatos megvalósításnak nevezte, nemes gesztusnak, bizonyságtételnek, hogy a történelem igenis számít. Egyik legalapvetőbb felismerésnek a tanúsága, hogy a fiatal nemzedék, a harmadik-negyedik generáció nem akarja feladni az identitását, érzi, hogy az összmagyarsághoz tartozik, ragaszkodik a gyökereihez – és ennek konkrét és valóságos alapját 2010 óta a Magyar Kormány nemzetpolitikai vezérfonala, alapelve jelenti, miszerint a magyar világnemzet, minden egyes magyar ember fontos, és a világ bármely részére vetődött magyarságot segíteni kell, hogy emberi méltóságát megőrizve élhessen.
Megtisztelő volt dr. Vass-Salazar Mária, Magyarország nagykövetének bekapcsolódása is a megbeszéléssorozatba. A nagykövet asszony elismeréssel nyilatkozott dr. Papp M. Zsuzsa hosszú évtizedek óta tartó, hivatásként vállalt elkötelezettségéről, amelynek eredményeit a Friss hangok a perifériáról esszéi is szemléltetnek. Ez a könyv hatalmas és megfellebbezhetetlen adalék ahhoz a történelmi adattárhoz, amelyet eddig inkább elhallgattak, befagyasztottak a különböző politikai érdekek.
Dr. Papp M. Zsuzsa azzal kezdte a kötet megszületésének körülményeit, „hogy a történelem igenis számít”. S bár a Kárpát-medencei nemzeti kisebbségek kérdése régóta a „történelem fagyasztójába” került, mert így kívánták bizonyos hatalmi irányvonalak, a valóságos tényeket nem tudja senki lefagyasztani. A 2020 májusában meghirdetett virtuális pályázat – Mit jelent neked Trianon napjainkban? – szinte elképzelhetetlen visszhangot váltott ki, amely nem csupán egyfajta házi feladat teljesítését jelenti, hanem a kisebbségi sors látleleteként értékelhető. Fiatal, őszinte hangok mondják el a világnak azt, amit eddig kevesen tudtak, és ha tudtak is, valamilyen érdek mögé bújva elhallgatták. És ezeket a hangokat hallani és hallatni kell!
Dr. Szathmáry Emőke, a Manitoba Tudományegyetem elnöke, akárcsak a kötethez írt bevezetőjében, hozzászólásában is elsősorban kanadai magyarként fogalmazza meg azokat a szempontokat, amelyek egyedivé és úttörővé emelik a megjelenését. Hogy kétnyelvű és hogy Torontóban, méghozzá a Munk Iskolában kerül sor a bemutatójára, külön figyelmet érdemel, hiszen Kanadában nagyon kevesen hallottak az első világháborút követő Trianonról, és főleg arról, hogy az diktátum volt, méghozzá nagyon igazságtalan! Elmondta, hogy kétféle hangot ismerhet meg az, aki kezébe veszi a Friss hangokat: a kisebbségiek és a kanadai fiatalok mondják el a legőszintébben azt, amiről ma, a száz évvel ezelőtt történt események után történészek, politikusok vitatkoznak. „Ezen könyv harmincnyolc esszéjét… olyan magyarok unokái és dédunokái írták, akik 1920. június 5-én reggel más országban ébredtek, mint Magyarország, ahol lefeküdtek. Hat másik esszét, a Kanadai hangok fejezetet olyanok leszármazottai írták, akik, bár Magyarországon ébredtek azon a bizonyos napon, később a háborúk és a huszadik századi forradalmak utóhatásai következtében elhagyták az országot.” Közös bennük, hogy mindannyian a Rákóczi-családhoz tartoznak a Magyarságismereti Mozgótábor révén. Az első csoport esszéi egyértelműen bizonyítják, hogy a trianoni sebek még fájnak, és a fiatalok célja a nyelv, az emberi méltóság megőrzése, az identitástudat erősítése. Vannak, sokan, akik otthon akarnak maradni, még ha tanulmányaik idejét sikerült is az anyaországban tölteni, mert őrizni akarják őseik örökségét, ragaszkodnak önállóságukhoz, és szeretnének egy olyan világ megteremtésén dolgozni, amely a nemzetiségek, nemzetek közötti kiegyezésen alapul. A kanadai kettős identitás is példa számukra. Dr. Szathmáry a legőszintébben hiszi: ahol akarat van, ott lehetőség van a változtatásra. Ezt a szellemet kapták a Magyarságismereti Mozgótábor résztvevői.
Elsőként Baróthi Szabó Johanna sepsiszentgyörgyi zenepedagógus beszélt azokról a Sorsdöntő töprengésekről, arról a meggyőződéséről, hogy: „Fennmaradásunk és megmaradásunk a közös nyelv…” Nemzettársai nevében jogot kér maguknak, nemzeti kisebbségben élőknek, hogy magyarnak érezhessék magukat otthon, őseik földjén, hogy nyíltan ápolhassák magyarságtudatukat, követeli az önrendelkezéshez való egyetemes jogot, amelynek feltétele a teljes körű földrajzi és kulturális autonómia.
A kárpátaljai Svingola Genovéva szőlőföldjét Trianon betegének érzi és nevezi, amelynek fájdalmával megtanultak együttélni az emberek, mert a sebeket nap mint nap feltépik, megpiszkálják. Ez a véget nem érő szenvedés tanította meg őket értékelni mindazt, ami az övék: a földet, a nyelvet, a dalokat – mert ezek az ő magyarságukat jelentik. „Jöhet még megannyi kormány, politikus, ellenség és próba, mi megmaradunk, itt maradunk és kitartunk, mert magyarok vagyunk!” – idézhetjük szó szerint mondott és leírt szavait.
Bálint Tibor Szegeden él és dolgozik – ám bárkinek a kérdésére büszkén vállalja, hogy délvidéki, pontosítva, törökbecsei. Azt nem tudja megrendülés nélkül feldolgozni, amikor rákérdeznek, hogy: „Te hol tanultál meg ilyen szépen magyarul?” Nagyon fontosnak tartja a népi kultúrát, amely egyik útja az ősi hagyományos értékek megőrzésének. „Trianon erősebbé, sokkal összetartóbbá… tett minket. Jobban értékeljük azt, amink van, hiszen sokat harcoltunk azért, hogy saját földünkön mint kisebbség visszakapjuk azon jogainkat, amelyek igenis megilletnek minket.”
A kanadai magyar Diósady Adrás már mint a Rákóczi Alapítvány ügyvezető alelnöke azt mondta el, hogy a multikulturális országban hogyan tudja bárki érvényesíteni nemzeti identitását. Mint a Diákok Határok Nélkül Mozgótábor állandó résztvevője megtapasztalta, hogy egy olyan fantasztikus program indult el 1994-ben, amely azon munkálkodik, hogy összefogja a magyar fiatalokat – függetlenül a történelmi határoktól, hogy ráébressze őket arra, hogy nincsenek egyedül a világban, mert összetartozunk.
Prof. Fernand de Varennes, az ENSZ kisebbségügyi szakértője kedvesen, magyarul köszöntötte a hallgatókat: „Jó napot kívánok!” A világon mindenütt tapasztalható, a kisebbségeket érő atrocitásokat ismerve, a legnagyobb empátiával fogadta az elhangzottakat, majd fogalmazta meg optimizmussal áthatott tanácsait. Üzenete a fiatalok számára egyértelmű: a kitartás, a jogainkért való harc vállalása. Mert a megingathatatlan elszántság, a harc meghozza a jutalmát. Soha ne adjátok fel! – foglalhatnók össze gondolatait. A Magyarságismereti Mozgótábor ennek a magatartásformának rakta le és elindulásától kezdve erősíti az alapjait.
Dancs Rózsa