
Mariska óvatosan összehajtotta a levelét, és a konyhaajtó ablakára tette, a gitt mögé szorítva. Boldog izgalommal készült lefekvéshez. Vajon reggel még ott lesz a levél? Vagy az angyalkák felviszik a mennybe?
Ismerős zúgást hallott. Mindig, amikor repülő közeledett, a konyhaablak üvege rezegni kezdett. Először csak halkan, aztán egyre hangosabban, ahogy a gép közeledett. Mariska már megszokta. Álomba merült.
Reggel kakasszóra ébredt és izgatottan lesett ki a konyhába. A levélke már nem volt ott.
Eljöttek érte az angyalkák! – gondolta. Hiszen csak nem a repülő vitte el?
Eljött a karácsony is, az ajándékok ideje. Mariska izgatottan bontotta ki a csomagokat. Egy Rubik-kocka és egy kötött macskanadrág lapult bennük. A kislány kis híján sírva fakadt.
Nem tudta, hogy a rezgő üveg miatt a Jézuskának címzett levele leesett és egy könnyű légáramlat a hűtő mögé sodorta.
– Miért szomorkodsz, kicsim? – kérdezte édesanyja.
– Jézuska nem kapta meg a levelemet! – szipogta Mariska.
Apukája ekkor megtalálta a levelet… de már késő volt. Egyetlen játék- vagy könyvesbolt sem volt nyitva akkor.
Mit is tegyek? – töprengett.
Aztán eszébe jutott a padlás! Hiszen Mariska nagynénjének, Margit néninek a régi játékai még mindig ott voltak. Biztosan nem haragudna meg, ha a kék szemű babát és a Grimm-mesekönyvet lehozná Mariskának!
Mielőtt azonban döntött volna, gyorsan felhívta a testvérét. Margit néni örömmel beleegyezett.
Amíg apuka alaposan lemosta a régi babát és kifésülte hosszú, szőke haját, Gitta néni gyorsan új ruhát varrt neki. A mesekönyv szerencsére jó állapotban volt, így csak egy díszes, hímzett borítót kellett rá varrni és egy hozzáillő könyvjelzőt készíteni.
Apa az utolsó pillanatban állított be a nagy dobozzal – éppen mielőtt Mariskánál teljesen eltört volna a mécses.
– A leveled egy öreg, lassú járású angyalka kezébe került – mondta mosolyogva. – A mennyei raktár sarkában talált néhány különleges kincset, és úgy gondolta, hogy neked adja őket.
Mariska boldogan szorította magához az utolsó percben érkezett ajándékot.
A mesekönyv lapjain megbújó apró foltokat angyalkönnyeknek hitte, a baba fátyolos szemeiben pedig az öröm könnyeit látta.
És attól a naptól fogva ezek lettek a kedvenc kincsei.
Dufek Mária
(Illusztráció forrása: Pixabay)