Menü Bezárás

Dufek Mária: Mesés hittan – 5. fejezet, A munka

A Mesés hittan egy egércsalád életén keresztül mutatja be az Istennek tetsző keresztény életet. A mesék a legnagyobb értékekre vezetnek rá, mint a hit, a család, a munka, a barátságok vagy a biztonság és az egészség. Fogadjátok szeretettel: Dufek Mária

Az Egér család számára a munka sohasem volt puszta kötelesség. Nem csupán a mindennapok sodrában végzett tevékenység, hanem valami mélyebb, csendesen pulzáló rend, amely az életük alapját adta. Egéranyu és Egérapu hitték, hogy minden elvégzett munka – legyen az kenyérsütés, varrás, földművelés vagy tanítás – valamiképpen az égbe száll, ha tiszta szívvel végzik.

Egéranyu napjai a ház melegében teltek, ahol a konyha és a műhely egyaránt az otthon szívét jelentette. Kezei között a liszt puha porrá vált, a varrás nyomán apró, precíz öltések kanyarogtak a ruha szövetén, mintha a szeretet láthatatlan fonala tartaná össze az anyagot. Nem sietett. Tudta, hogy a gondoskodásnak is megvan a maga tempója és hogy a hétköznapi mozdulatok mögött valami időtlen nyugalom rejlik.

Egérapu ezzel szemben a földeken dolgozott, ahol a nap sugarai aranyfényben fürösztötték a búzatáblákat, és a szél lassan ringatta a kalászokat. Nem tartotta magát nagy embernek, de amikor végigjárta a barázdákat, és figyelte, ahogy a magokból élet sarjad, valami mélységes elégedettség töltötte el. A földművelésnek volt egyfajta rendje, amelyet nem lehetett sürgetni, sem kényszeríteni. Az esőt ki kellett várni, a vetést idejében elvégezni, az aratást pedig a termés törékeny egyensúlyához igazítani.

A városban azonban nem mindenki gondolkodott így. Voltak, akik sietve, mohón dolgoztak, nem törődve a föld ritmusával, mások pedig ravaszul igyekeztek előnyhöz jutni. Egérapu olykor találkozott olyanokkal, akik nem az igazság útját járták, és voltak pillanatok, amikor kísértést érzett arra, hogy maga is harcba szálljon az eszközökkel, amelyekkel mások éltek. De aztán mindig eszébe jutott a régi tanítás, amely apjától maradt rá: „A föld igazságot kíván. Ha becsülettel bánsz vele, megjutalmaz.”

Egy este, amikor már a holdfény kúszott be az ablakon, Miki odakucorodott apja mellé a székben.

– Apa, miért nem csináljuk mi is úgy, mint a többiek? Könnyebb lenne.

Egérapu elmosolyodott, és végighúzta ujját a fia kócos bundáján.

– Az könnyebb lenne, fiam. De nem jobb. Az embernek mindig választania kell, és én azt szeretném, ha ti megtanulnátok, hogy az igazi siker nem az, amit mások irigyelnek, hanem az, amit este nyugodt szívvel elmondhatsz magadnak: ma is jól dolgoztam.

Zsófi, a család legidősebb gyermeke az iskolában talált hivatásra. Nap mint nap tanított, nemcsak betűket és számokat, hanem türelmet, figyelmet, kíváncsiságot is. Látta a gyermekek szemében a csillogást, amikor megértettek valamit, és olykor a dacot is, amikor valami nem ment könnyen. De ő tudta, hogy a tudás éppúgy növekszik, mint a földbe vetett mag: idő kell neki, eső és napsütés, néha pedig egy kis várakozás.

Egy este, amikor a tűzhely melege mellett a család együtt vacsorázott, Egéranyu csendesen megszólalt:

– A munka olyan, mint a szövés. Minden nap egy újabb szál a történetünkben. Nem mindig látjuk, mi lesz belőle, de ha jól csináljuk, a végén valami szép formálódik.

Egérapu bólintott, és beletört egy darabot a kenyérbe.

– A lényeg, hogy tiszta kézzel és nyugodt szívvel dolgozzunk. Akkor a munkánk sohasem lesz hiábavaló.

A szobában csend lett, csak a tűz pattogása hallatszott. A két gyerek elgondolkodva nézte szüleit, és bár talán még nem értettek mindent, érezték a szavak súlyát. Aznap este, ahogy ágyukba bújtak, valami különös békesség lengte be a házat – a tudat, hogy másnap ismét egy újabb nap vár rájuk, tele munkával, amely nem csupán kötelezettség, hanem egy történet, amelyet szép lassan, türelemmel szőnek tovább.

Dufek Mária

Az illusztráció forrása: Pixabay

(folytatjuk)


A mesesorozat további részei:

Dufek Mária: Mesés hittan – 4. fejezet, A tiszta otthon | Kalejdoszkóp
Dufek Mária: Mesés hittan – 3. fejezet, A házimunka | Kalejdoszkóp
Dufek Mária: Mesés hittan – 2. fejezet, Az adakozás | Kalejdoszkóp
Dufek Mária: Mesés hittan – 1. fejezet, A kert | Kalejdoszkóp

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük