Menü Bezárás

Jubileum a nemzeti újrakezdés évében: tízéves a Magyarság Háza

„A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna… hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra…” (Paulo Coelho)

Jubileumi évi különleges programsorozattal ünnepli megalapításának tízedik évfordulóját a Magyarság Háza – ezt jelentette be 2021. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Csibi Krisztina, az intézmény igazgatója. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Magyarság Háza első tíz évét világ körüli útra induló kiállítás, exkluzív fotóalbum és DVD-sorozat is bemutatja majd, de négynapos fesztivál és az újonnan alapított Magyarság Háza-díj átadása is kapcsolódni fog a kerek születésnaphoz, a már megszokott programsorozatok folytatása mellett pedig újakat is indít a minden magyar összetartozását jelképező budapesti kulturális otthon.

Sokat hozzátett a nemzetpolitika sikertörténetéhez

A Magyarság Háza 2011-ben, a magyar kormány támogatásával jött létre a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretein belül, néhány éve pedig önálló nonprofit gazdasági társaságként működik. Célja a Magyarország határain innen és túl élő magyar közösségek közötti kapcsolatok erősítése, a pozitív magyarságkép kialakulásának, a magyarság érték-megőrző képességének segítése, az egymás iránti felelősségérzet kialakítása, elmélyítése. Mindezt a hagyomány és a modernitás jegyében szervezett, ingyenesen látogatható közhasznú programokkal, különböző korosztályoknak kínált szórakoztató, kulturális rendezvényekkel, ismeretterjesztő előadásokkal teljesíti. Film, színház, muzsika, irodalom, képzőművészeti, történeti és fotókiállítás, szabadegyetem, mesedélelőtt, rendhagyó tanóra és útikalauz szerepel a programkínálatában. A Magyarság Háza ezen kívül a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a nemzetpolitikai intézmények működéséhez is fontos szervezési háttérsegítséget nyújt. „Az elmúlt 11 év nemzetpolitikájának egyik sikere, hogy a Magyarság Háza létrejött és azóta folyamatosan működik. Sokat hozzátett a nemzetpolitika elmúlt esztendőkbeli sikertörténetéhez” – jegyezte meg Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón. A Magyarság Háza rendezvényei a nemzeti identitás erősítését szolgálják, bemutatják a világ magyarságára jellemző értékeket, eredményeket, teljesítményeket, sikereket.

Potápi Árpád János és Csibi Krisztina. Forrás: Nemzetpolitikai Államtitkárság

Megismertetik a hazai és határon túli közönséget a hungarikumokkal, az épített és szellemi örökséggel, a magyar kultúrkincsekkel, a tudományos, szellemi és fizikai teljesítményekkel. A Magyarság Háza az egyetlen olyan kulturális intézmény, amelyik kifejezetten és meghatározó arányban a jelenlegi Magyarország határain túl élő magyar közösségek számára teremt fórumot, és nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világban.

Az intézmény ez ideig kétezernél is több profi és amatőr, ismert és kevésbé ismert színésznek, művésznek, előadónak biztosított bemutatkozási lehetőséget, több mint ezer előadást szervezett és több mint 250 ezren vettek részt a különböző eseményein. A Határtalanul program keretében 10 ezer diáknak150 rendhagyó irodalom- és történelemórát tartottak, amelyek keretében a tanulók megismerkedhettek a felkeresendő Kárpát-medencei régió néprajzával, kultúrájával, értékeivel, történelmével. A Székelyföldi Legendáriummal együttműködve Kárpát-medencei bakancslistát is alkottak, mely kiadvány 111 kihagyhatatlan helyet ajánl diákok, tanárok és szülők figyelmébe.

A Magyarság Háza kiemelt figyelmet fordít az emléknapokra és a jeles évfordulókra, mint a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja, a Nemzeti Összetartozás Napja, a Magyar Népmese Napja vagy a Magyar Szórvány Napja. Szerepet vállaltak emlékévek szervezésében és rendezésében is, amelyek Márton Áront, Szent Lászlót, Mátyás királyt és II. Rákóczi Ferencet állították reflektorfénybe. A Mátyás király-emlékévben útnak indították az álruhás Mátyás királyt, aki XXI. századi vándorlása során a legkisebb Kárpát-medencei településektől egészen Kanadáig jutott el és több ezer emberrel találkozott.

Potápi Árpád János a sajtótájékoztatón rámutatott: a Nemzetpolitikai Államtitkárság rendezvényei is elképzelhetetlenek lennének a Magyarság Háza közreműködése nélkül, a jubiláló intézmény a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóra Tanács ülései, a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor Program megszervezésében és lebonyolításában is kiemelkedő szerepet játszik.

Nemzeti újrakezdés a megváltozott viszonyokhoz igazodva

Az elmúlt évtized a nemzetpolitika évtizede volt – tekintett vissza Potápi Árpád János. Szavai szerint 2010. május 26-án a kettős állampolgárság lehetőségének megszavazásával új nemzetpolitika kezdődött el Magyarország történetében, amely alapvetően két részre osztható: az első, a 2010-től 2014-ig terjedő időszakban a kormány elfogadta azokat a szimbolikus jelentőségű törvényeket, jogszabályokat és az Alaptörvényt, amelyekre építve azóta is dolgozik. „Ma elmondhatjuk, hogy a Magyar Országgyűlés valójában nemzetgyűlés, hiszen a világ minden táján élő magyar állampolgárok szavazata benne van a Parlament összetételében” – emlékeztetett Potápi Árpád János, és hozzátette, hogy a jelenlegi nemzetpolitikának köszönhetően Magyarország minden magyar hazája. „Mindenkit szeretettel látunk Magyarországon. Mindenki bízhat Magyarországban és a magyar kormányban, éljen akár Szabadkán, Kassán, Kolozsváron, Eszéken, a diaszpórában vagy Magyarországon” – hangsúlyozta.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a nemzetpolitikai intézményrendszer a járványhelyzet idején is működött és működik. S bár az elmúlt évben a programok jó részét online módon kellett megvalósítaniuk, de azok javarésze 2020-ban teljesült és 2021-ben is folytatódik.

Elhangzott: a Nemzeti Összetartozás Éve után az idei esztendő a Nemzeti Újrakezdés Éve lesz, erről döntött a MÁÉRT és a Diaszpóra Tanács a 2020. november 26-i online ülésén. Kérdésre válaszolva Potápi Árpád János kifejtette, hogy a nemzeti újrakezdést a programjaik újraszervezésével tervezik, a Kőrösi Csoma Sándor-, a Petőfi Sándor- és a Határtalanul Program, ha más formában is, de újraindításával és a megváltozott viszonyokhoz igazodó új programok bevezetésével. Mindezek kidolgozásán jelenleg is munkálkodnak.

Az államtitkár az online térben való jelenlétről megállapította, hogy ez gyorsabbá teszi ugyan a kommunikációt és gyakrabban is megszervezhető, de messze nem helyettesíti a személyes találkozásokat. Potápi Árpád János bizakodásának is hangot adott: „Ha átoltott lesz a népesség, akkor már reményünk lehet arra, hogy túljutunk ezen a nehéz időszakon. Bízunk abban, hogy hamarosan újra személyesen tudunk találkozni, rendezvényeket szervezni, beszélgetni, közösségként élni.” Addig is elsősorban a fejlesztésekkel, felújításokkal, eszközbeszerzésekkel kapcsolatos tevékenységeket ösztönzik – tájékoztatott az államtitkár.

„Örülünk annak, hogy a Magyarság Háza részt vesz a nemzeti újrakezdés éve programban is és számos rendezvényt az ő szervezésükben tudunk lebonyolítani. Remélem, hogy a nemzeti újrakezdés éve és a Magyarság Háza jubileumi esztendeje egyaránt sikerekkel lesz teli és hogy a járványhelyzet minél gyorsabb megszűnte után a régi programjainkat is újra a megszokott módon tudjuk folytatni” – emelte ki az államtitkár. Végül köszönetet mondott a Magyarság Háza igazgatójának, munkatársainak és mindenkinek, aki az elmúlt esztendőkben az intézmény sikeréhez munkájával, segítségével hozzájárult. Kiemelten is megköszönte a határon túli kulturális szervezetek, intézmények együttműködését és partnerségét. „A Nemzetpolitikai Államtitkárság a Magyarság Háza tevékenységét mindig támogatni fogja és kiemelten számít a munkájára” – zárta szavait Potápi Árpád János.

Milliók kísérik figyelemmel

A közelmúltról és a jelenről szólva Csibi Krisztina elmondta: a 2020 márciusa óta tartó járványhelyzet a Magyarság Háza életét is meghatározza, ennek ellenére leállás nélkül folytatták és folytatják a munkát. „Nem engedtük el külhoni partnereink kezét, sőt újabb szereplőket vontunk be a közös munkába, tovább bővítettük együttműködő szövetségeseink körét. A külhoni előadók és művészek produkcióit filmen rögzítettük és a közösségi oldalunkon keresztül tettük az alkotásokat hozzáférhetővé” – tájékoztatott Csibi Krisztina. Hozzátette: 2020 őszén ugyan sikerült néhány előadást közönség előtt is megtartaniuk, az intézmény néhány hétig hibrid üzemmódban működött, párhuzamosan élőben és online is követhetők voltak a rendezvényeik, de az újabb korlátozások miatt ismét teljes egészében visszatértek az online térbe. „Tavaly tavasz óta több mint 300 kisfilmet készítettünk külhoni partnereink közreműködésével, meséket, útikalauzokat, zenei, irodalmi, képzőművészeti és hagyományőrző előadásokat rögzítettünk. Mindennap új produkcióval jelentkezünk. Nagy népszerűségnek örvendenek ezek az alkotások: tízmilliónál többen voltak részesei háromnegyed év alatt a Magyarság Háza programjainak, az interakciók – lájkok, hozzászólások, megosztások – száma pedig túllépte az egymilliót” – hallhattuk a sajtótájékoztatón. Az igazgató jelezte azt is, hogy hamarosan láthatóak lesznek a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából jeles magyar személyiségekről és közösségekről készült egyórás portréfilmek is.

A második félévben személyesen

A Magyarság Háza születésnapi programjai az egész 2021-es évet átölelik. „Az év első felében várhatóan továbbra is az online tér jut meghatározó szerephez a közönséggel való kapcsolattartásunkban. Változatlanul naponta jelentkezünk új külhoni produkciókkal, amelyek a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő művészek, alkotók, előadók munkásságába engednek betekintést. Folytatódnak a megszokott sorozataink és újakkal is jelentkezünk. Az év második felében megjelentetjük A Magyarság Háza Nagy Képeskönyvét, az elmúlt évtized fotóiból és plakátjaiból válogatott reprezentatív és exkluzív albumot, illetve egy DVD-sorozatot is tervezünk a legjobb filmjeinkből. Ősztől reményeink szerint ismét a személyes találkozások kerülnek előtérbe, ezt a szezont terveink szerint szeptember végén és október elején négynapos fesztivállal indítjuk. Világ körüli útra indul a Magyarság Háza elmúlt tíz évét bemutató különleges kiállítás, valamint átadjuk az idén alapított Magyarság Háza Díjat” – foglalta össze Csibi Krisztina. Az idei előadók és produkciók közül meg is említett néhányat: Dél-Afrikából Papp Bernadett 1992-es magyar szépségkirálynő, Ausztráliából Ilosvay Gusztáv képzőművész és rádiós, Spanyolországból Fodor-Lengyel Zoltán festőművész, Kanadából Bede-Fazekas Zsolt, a Torontói Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője, Erdélyből Nagy Regina színész, rendező, Nyikó Anetta informatikus, slammer, költő, Kárpátaljáról az Integrál és a Credo együttes, Felvidékről a Rómeó Vérzik rockzenekar, Szlovéniából Pál Péter színész, énekes, zeneszerző és szövegíró, Vajdaságból a topolyai apácák, Pósa Gábor cipőjavító és az Újvidéki Színház, Horvátországból Ruzsicska Ilona mesemondó.

A születésnapi rendezvények mellett a Magyarság Háza továbbra is biztosítja a szervezési hátteret az Államtitkárság nagy programjai számára, mint a Nemzeti Újrakezdés Éve, a MÁÉRT és a Magyar Diaszpóra Tanács ülései, a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Petőfi Sándor Program. „A Nemzetpolitikai Államtitkárság Mikes Kelemen Programja keretében, a Magyarság Háza közreműködésével folytatódni fog a könyv- és levéltári hagyatékok diaszpórából való hazaszállítása a Magyar Nemzeti Levéltárba és az Országos Széchényi Könyvtárba” – adta hírül Csibi Krisztina újságírói kérdésre válaszolva.

Családok nélkül nemzet sincs

Ferenc pápa a 2020. december 8. és 2021. december 8. közötti időtartamra Szent József-évet hirdetett és 2021. március 19-étől 2022. június 22-ig terjedően a családok évét is meghirdette. Mindkettő a család fontosságát helyezi a figyelem homlokterébe. Ugyanezt teszi a magyar kormány is a világon egyedülálló családpolitikájával. Ez a családközpontúság, családfókusz miként van jelen a nemzetpolitikai törekvésekben, programokban és deklaráltan megjelenik-e a Magyarság Háza jubileumi évében? – tettük fel kérdést a sajtótájékoztatón.

„Nemzetpolitikánkban az elmúlt évek során kiemelt figyelmet fordítottunk a magyar családok, magyar gyermekek támogatására. Mi elsősorban a gyermekeket, fiatalokat akarjuk megszólítani a programjainkkal, mert ha őket elérjük, akkor további hatvan-nyolcvan évig biztosan beszélhetünk magyar nemzetről – és nyilván abban bízunk, hogy majd ők is és az ő gyerekeik is hasonlóan fognak gondolkozni. Családok nélkül nem lehet nemzetről beszélni. A nemzet legkisebb valódi közössége a család, és mi a családot, ahogy az alaptörvényben is megfogalmaztuk, hagyományos módon értelmezzük és kezeljük. Ha nem ezt képviselnénk, akkor a nemzetünk megszűnne. Nekünk pedig a nemzet építése a feladatunk” – felelte Potápi Árpád János.

Ezzel összhangban szervezi gyermekeknek szóló programjait a Magyarság Háza is. Csibi Krisztina felidézte: 2018 óta, a külhoni magyar családok éve kezdetétől a Magyarság Háza nagyon erős hangsúlyt helyez a családi és kifejezetten a gyermekprogramok szervezésére. Két éve indították el vasárnaponként külhoni mesemondókkal, bábjátékosokkal, kézművesekkel a Mesedélelőtt programsorozatot. „Sokszor a nagyszülő érkezik a gyerekekkel, és szívesen maradnak a kézművesprogramokra is. Tehát egész délelőttre a vendégeink lehetnek a legkisebbektől a legidősebbekig” – magyarázta az intézmény igazgatója. Elmondta azt is: a Magyar Népmese Napján egésznapos rendhagyó órákkal emlékeznek Benedek Elekre. Idén is a Székelyföldi Legendáriummal közösen szervezik ezt a napot: szeptember 30-ától kézműves- és gyermekfoglalkozások, rajzfilmbemutatók, színpadi előadások, nagyszínházi produkciók, táncház és sok egyéb program várja majd a családokat a Magyarság Háza tizedik évfordulójára szervezett négynapos fesztiválon.

„Várunk mindenkit szeretettel egész évben születésnapi programjainkra, határon innen és túl” – zárta szavait a sajtótájékoztatón Csibi Krisztina.

Boldog születésnapot kívánunk a tízéves Magyarság Házának!

Varga Gabriella