Menü Bezárás

Ady Endre: Üzenet egykori iskolámba

Simon M. Veronika alkotása
Június volt s ujjongtunk, nincs tovább,
Most gyertek szabad mellű örömök
S pusztuljatok bilincses iskolák.
  
De elcsitult a jókedv-förgeteg        
S helyére ült a döbbent némaság:
Köröttünk már az Élet csörtetett.
                                  
Óh, ifjui, szent megjózanodás,
Komoly, nagy fény, hős férfiú-szerep,
Emléketek ma is milyen csodás.
 
Hős harc az Élet és megélni szép,
Ha hozzáedzik tüzes szív-kohók
Ifjú vitézlők lengeteg szivét.
  
Ha élet zengi be az iskolát,             
Az élet is derűs iskola lesz.
S szent frigyüket így folytatják tovább.
  
Én iskolám, köszönöm most neked,
Hogy az eljött élet-csaták között
Volt mindig hozzám víg üzeneted.
  
Tápláltad tovább bennem az erőt,
Szeretni az embert és küzdeni      
S hűn állni meg Isten s ember előtt.
  
Június van s nagyon magam vagyok
S kísértenek élt éltem árnyai
S az elbocsátó iskolapadok.
  
S én, vén diák, szivem fölemelem
S így üdvözlöm a mindig újakat:
Föl, föl, fiúk, csak semmi félelem.
                    
Bár zord a harc, megéri a világ,
Ha az ember az marad, ami volt:
Nemes, küzdő, szabadlelkű diák. 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük