Singer varrógéped a fészerben, vak tükör s előtte hajsütőd érzem lágy pihegésed, pókhálók libbennek szelében csak járok remegve a betűző fénycsíkok kései között testtelen jelenésed árnyékként követ, sötéten lúdbőrző, mint kutya, ha szagot fogott megtorpanok, várok, akárha láthatnám még hajad hullámát, fehér homlokod.