friss hó csikorog a hívek talpa alatt fázósan húzza össze a kabátját mind kicsinyke osztrák hegyi faluban vagyunk nagyon távolról orgonaszó hallatszik a helyi kántor próbálgatja hangszerét a saját dallamaira improvizál
amikor a hívek a templomba érnek már rövid szöveget is hozzáénekel csendes éj jóságos éj megjegyezhető könnyen a korábban érkezettek együtt próbálgatják a teljesen átszellemült orgonistával énekelni csendes éj
hát így indult világhódító útjára apám szerint ez a karácsonyi ének egyetlen szenteste sem felejtette el elmesélni jó illatú karácsonyfánk mellett ezt a történetet igaz-e nem szándékosan nem néztem utána jobban
szeretném ha igaz lenne énekeltük hányszor mi is karácsonyfánknál gyerekek és a hóesésből jó volt megérkezni képzeletben a kis falusi templomba ahol minden ember boldogan énekel nincsen apám nincsen anyám nincsen hangom
fütyülni kezdem a dalt először halkan aztán egyre hangosabban élesebben jól esik fújni tiszta erőből fújni az ég tudja honnan apám hangját hallom csendesebben ez a csendes éj próbálom halkan lágyan fújni ahogy tetszik neki
