Lajtai Gábor: Élni szó szerint Jégközöny teléből Magánykút verméből Jött – És szólalt meg újra az Elhallgattatott. Vádakkal perelve Jelekre figyelve Hitt; S mert bátran a világra Kiáltott: hatott...
Lajtai Gábor: Sóra nincs idő Ma szép a lét A tél felé kacsintó nyár is rekkenő Ha kérdenéd Ma válaszomba szőve lenne némi hő A holnapérlelő Ma más varázs Kalácsa édesít és sóra nincs idő Ha áradás Apasztja bánatom ez enyhén meglepő De mégis érthető Ma dús a rét Derűje rőt erőbe hintve tüntető Ha múzsa véd Az égi szóra megbocsát a büszke nő A lelkeröppenő
Lajtai Gábor: Áldozat Otthontalanként lépkedek Meglepett padok féltenek Hálok az utcán Rakparton csendet hallgatok Körúton Combino andalog Hálok az utcán Küszöböd elé érkezem Egyetlen bűnöm létezem Hálok az utcán Magányba burkolt hajnalok Nélküled fagyok-olvadok Hálok az utcán
Lajtai Gábor: Fénymorzsák Fénymorzsa fénykenyérből tépeget táplálja az éheset lények lényegét Hit kapocs lét és cél között ha szívedbe költözött Istenhez repít Bizalom bár világod elvetél mindig tudd hogy mennyit ér könny egy mosolyért Alázat szolgahévvel térdepel szívjutalmat érdemel tanítványhitért Békesség érzed rádtelepülne édes csöndbe repülne lelkedből az ég Áldozat kegyes égi áhítás ha nem hozza senki más hozd meg te magad Kegyelem ne félj ha rádkiabál utadba teérted áll vétked jutalma Remény égig izzó vágycsoda földi szükség otthona adva kap ki kér Tisztesség hiánya fertőbe ránt erénye száz gondon át törli a bűnt Becsület jöjjön bár napra éjjel végsőként hulljon széjjel ami melegít Óvatosság lidércfénytől megriad régi emlék felszakad bizalmat remél Türelem fénybenéző őserő bokorrá nőtt rózsatő teljesült remény Megbocsátás vétket elereszteni jó éled a jégsarú tó ha a nap süt rá Szeretet földi törvény örvénye égi örvény törvénye Te is Én vagyok Vágy zúgva bőg és sírva nyög fénybe ránt és sárba lök hasztalan muszáj Szerelem szív a szívvel elvegyül vágy tavából fényre szül apró szikralényt Álom általa ébred a lét föld és az ég szerepét tanítja látnod Esély örömmé szépül a gond készül az i-re a pont ha jól törekedsz Cél édes álom hívogat rég várt békét tartogat Út végén a tét
Lajtai Gábor költő, szerkesztő ma lenne 55 éves.
Budapesten született 1969. február 25-én és 2020. augusztus 23-án halt meg.
Életéről bővebben itt olvashatunk: https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajtai_G%C3%A1bor