Közeledj hozzám legalább álmomban
Kertemen túli hársfasétány
Emberen túli ősi tiszta táj
Nyárvégi tengerpart örökéltű magány
Fölnézek és rámzuhan a magas égbolt
Tó tükrét és mennyek ívét összekötő naparanyhíd
Tovatűnt a nyárral együtt vagy talán sohsem volt
Pedig csak várom és vágyom az örökös békét
Isten nyugalmát-békéjét hozza reám
A siető-surranó földi halál
Napról napra közelít hozzám, szorongva várom
Hogy új életminőség birodalmának
Kapujában kopogjon majd velem együtt
Létem utolsó csónakosa
Ki átevez velem Charon ladikján a másik világba
Ahol már most is les rám a végső védelmező
És biztonságot adó kikötő
