Közeledj hozzám legalább álmomban Kertemen túli hársfasétány Emberen túli ősi tiszta táj Nyárvégi tengerpart örökéltű magány
Fölnézek és rámzuhan a magas égbolt Tó tükrét és mennyek ívét összekötő naparanyhíd Tovatűnt a nyárral együtt vagy talán sohsem volt
Pedig csak várom és vágyom az örökös békét Isten nyugalmát-békéjét hozza reám A siető-surranó földi halál Napról napra közelít hozzám, szorongva várom Hogy új életminőség birodalmának Kapujában kopogjon majd velem együtt Létem utolsó csónakosa Ki átevez velem Charon ladikján a másik világba Ahol már most is les rám a végső védelmező És biztonságot adó kikötő
