Kezdődik a várt nagyhét, nagyböjt utolsó hete, zárja a szent háromnap, s vasárnap a kezdete. Virágvasárnap után érkezik a többi nap, minden nagy napunk áldott, utolsó a nagyszombat.
A nagyhétnek hajnalán ünneplőt ölt a lelkünk, virágvasárnap napján barkaágat szentelünk. Eme napon bevonult Jézus Jeruzsálembe, barkás körmenetünkkel tisztelgünk most előtte.
Nagycsütörtök napján a szívek gyászba öltöznek, oltárt fosztunk, harangjaink Rómába költöznek. Az utolsó vacsora, lábmosás és virrasztás, mi nem hagyunk magadra, imádságunk száll Hozzád.
Nagypéntek a könnyeké, a leggyászosabb napunk, a keresztutat járjuk, a Golgotára tartunk. Krisztus kereszthalált halt miértünk a keresztfán, lélekben most ott vagyunk mellette a Golgotán.
Nagyszombaton gyászos szívvel indul még a napunk, a sziklasírnál virrasztva csendben imádkozunk. Majd örömünnep kezdődik, feltámadást várva, a szentelt tűz Krisztusunk, s a fény és remény lángja.
Mert a világosság győzött a sötétség felett, a jó, Isten, a szeretet, az Élet nyert teret. Harmadnapon feltámadt Ő a halottak közül, húsvétvasárnap hű szívünk már ujjongva örül.
A felvétel a bonyhádvarasdi római katolikus templomban készült.
