Menü Bezárás

Tóth Margit: Nem tudom, mi végre

Nem tudom, mi végre
bújócskát játszunk szüntelen,
mint tüzes ifjú, hamvas hajadon...
Én, mint ifjú hajadona után
Úgy járok utánad, úgy járok nyomodban
szépségös nyaram!
– Mi végre?
Magam sem tudom, jó-e ez nekem?
Naplementéd 
estvéli alkonyán 
úgy szeress, úgy szeress
szépségös nyaram!
Oh, én nyaram
annyi és annyi ékszert aggattak rád,
miként fejezném ki hódolatom? – 
Olt menti rétem szépen nyíló virágiból
fonnék homlokodra koszorút!
Én búsan virító szépségös nyaram
tűzpiros barnák, izgató színek, mennyi pompa...
Ne siess, nyár! Ne siess! Maradj!
– Mi végre?
Magam sem tudom, jó-e ez nekem?
Naplementéd 
estvéli alkonyán
úgy szeress, úgy szeress, 
szépségös nyaram!
Csak semmi hízelgés
mézédes zümmögés.
Nyár! – Ki vagy? ...Ki vagy nekem?
Olyan egyszerűen búsan szédítő valóság
Oh, nyaram, ne siess! Ne siess, nyár!
Magad vagy az igaz... 
Nem tudom, mi végre,
nem tudom, mi végre... 
– Mi végre?
Magam sem tudom, jó-e ez nekem?
Úgy szeress! Úgy szeress!
Szépségös nyaram!

2023. augusztus 21.

(Illusztráció forrása: Pixabay)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük