„Az idén húszéves torontói Kalejdoszkóp folyóirat […] szolgálja a Kárpát-medencében élő honfitársainkat és angol nyelven beszélő, irántunk érdeklődő barátainkat is. Aki más kultúrkörből érkezik az újhazába, szemben találja magát ugyanis a szekularizáció olyan formájával, amit szülőföldjén nem tapasztalt. Ezt a terhet nevezzük kultúrsokknak… Ez a lelkiállapot igényli, hogy legyenek elkötelezett személyek, akik oly mértékben nyújtanak segítséget a diaszpórában élőknek, hogy ezáltal az itt élők képesek legyenek megőrizni az idegenségben nemzeti önazonosságukat. Mindenik felekezethez tartozó lelkipásztor, különböző történelmi időkben – Nagy Háborút, második világégést, 1956-ot, majd a kilencvenes éveket követően – szívügyének tartotta a magyarok identitásának ápolását, és nemcsak a vallás, hanem a kultúra területén is tevékenykedtek. Ehhez hasonló szerepet teljesít a Kalejdoszkóp is. Dancs Rózsának és férjének húsz évvel ezelőtti álma nem öncélú volt, hanem a magyarság érdekében olyan döntést hoztak, ami két évtizede a diaszpórában élő magyarok támaszává vált, sőt felvállalta azon magyarok szolgálatát is, akik már nem vagy alig beszélik őseik nyelvét…”
Prof. Dr. Vencser László, Bécs/Linz, 2018