Átadták a 2022-es Barcsay-díjakat; az elismerések ünnepélyes átadása keretében nyílt meg a három díjazott, Krizbai Gergely, Krizbo képzőművész, M. Kiss Márti és Szabó Franciska festőművészek kiállítása a szentendrei ÚjMűhely Galériában. Feledy Balázs M.S. mester-díjas művészeti írót, a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítvány elnökét kérdezte a Gondola képviseletében Molnár Pál, a PrésHáz főszerkesztője.
– Elnök Úr, Barcsay Jenőre emlékezve kevés szó esik arról, milyen fontos volt számára az erdélyisége. Ez az érték miért különösen lényeges ma Belső-Magyarországon?
– Mert minden ember számára és sorsában a szülőhely egy sorsmeghatározó tényező is lehet. Barcsay Jenő esetében – úgy tapasztalom – még ma sem köztudott teljesen elkötelezett erdélyisége. Korán, már tízévesen kiszakadt környezetéből, s bár Kolozsváron, Szamosjújváron és Nagyenyeden végezte tanulmányait, tizenkilenc évesen Budapestre került, s így élete döntő részét a fővárosban és Szentendrén élte, de – felfogásomban – meghatározó volt élet- és művészetszemléletében származása.
– Barcsay a Mezőségen született, s ennek fontos szerep jutott az egész erdélyi kultúrában és művészetben. Hogyan gazdagítja ma az ő öröksége az erdélyi magyar képzőművészetet?
– Itt fontos hangsúlyoznunk a Mezőséget, amely nem Kalotaszeg, nem Székelyföld, nem Csík, s egyáltalán nem csak egy földrajzi régió, hanem az erdélyi magyar kultúra egyik bölcsője. Itt született a Balassi-kardos Wass Albert és Kallós Zoltán (Válaszúton), itt van az erdélyi népzene gyökerezettsége (Magyarpalatkán), itt született és élt Sütő András Pusztakamaráson, s innen mindössze pár kilométer az a Katona község, ahol Barcsay Jenő látta meg a napvilágot. A mester életműve egyedülálló egyetemes értékeivel teszi gazdagabbá az erdélyi magyar képzőművészetet s a teljes magyar képzőművészetet.
– Barcsay művészeti anatómiája 1953-ban jelent meg először Magyarországon, így az idén ünnepeljük 70. évfordulóját. Hogyan segíti ez a Barcsay-érték a mai tehetséggondozást?
– Úgy, hogy minősége, elmélyültsége, módszeressége máig felülmúlhatatlan. Az ez irányú ismeretszerzésnek elsődleges forrása, a felsőfokú művészképzésnek ma is nélkülözhetetlen alapműve.
– Miért nagy öröm, hogy ezúttal az egyik díjazott határon túli művész a felvidéki M. Kiss Márti festőművész személyében?
– Mert a díjkiírás felhívása mindig tartalmazza, hogy a világon bárhol élő, 35. életévét még nem betöltő, hivatásos festők pályázhatnak, s épp Barcsay szelleme kívánja, hogy legyenek pályázók s díjazottak Erdélyből, Délvidékről, Felvidékről és az Őrvidékről.
Mi is az egyetemes magyar képzőművészetet igyekszünk szolgálni. Jó érzékelnünk, hogy a tanulmányait Pozsonyban végző, Dunaszerdahelyen élő, de a nagyvilágban sokat utazó fiatal festő teljesítménye a mi kultúránknak is szerves része.
Forrás: gondola.hu, 2023. január 28.
Csákvári Zsigmond felvételei
