Menü Bezárás

Egy élet a magyar népzenéért – Isten veled, Rózsa néni!

Életének 59. évében 2024. március 21-én elhunyt Földesi Jánosné népzenész, a Csörge és a Szélforgók népzeneiegyüttesek hegedű- és énektanárnője, a Boglya Népzenei Együttes prímása, szakmai vezetője. Rózsa néni tíz éven keresztül a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület (BMKE) népzenészeinek tanára volt. Élete a népzenéről szólt, kiemelkedő munkát végzett a hagyományhű magyar népzene és az autentikus őrvidéki magyar népzene fennmaradásáért.

Földesi Jánosné férjével együtt 1984-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán megalapította a Boglya Népzenei Együttest. A zenekart a magyar népzene hagyományhű elsajátítására hozták létre, aminek Rózsa néni szakmai vezetésével maradéktalanul eleget tettek az elmúlt negyven évben. 1987-ben ének–népművelés szakon szerzett diplomát, 1992 óta pedig folyamatosan járták a magyar nyelvterületet, hogy az eredeti adatközlőket meghallgatva megtanulják a hallottakat és beépítsék azt a Boglya repertoárjába. Az együttes a térség valamennyi jelentős táncegyüttesével dolgozott együtt, állandó kísérői az Ungaresca és a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek. A magyar táncházmozgalom zenészeiként számtalan táncházat játszottak többek között Őrvidéken is. Folyamatosan koncerteznek, több önálló lemezt is megjelentettek már.

Földesi Jánosné munkáját 1994-ben a Népművészet Ifjú Mestere-díjjal tüntették ki. 1997-ben férjével közösen elindították a népzene tanszakot a szombathelyi Bartók Béla Zeneiskolában. Az intézményben népi hegedűt, népi éneket, népzenei szolfézst és zenekari gyakorlatot tanított. 2011-ben szintén a férjével közösen a középfokú népzenei oktatást is elindították a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában. Földesi Jánosné a szombathelyi Paragvári UtcaiÁltalános Iskolábanének–zeneórát tanított, munkásságát 2013-ban a Bárdos Alice – kiváló ének–zenetanár-díjjal ismerték el. A díjat alapító Savaria Szimfonikus Zenekar laudációjában a következőképpen fogalmazott róla: „Következetessége, alapossága, csendes, de határozott modora határtalan gyermekszeretettel párosul. Kiszámíthatósága, megbízhatósága, kedvessége és empátiája miatt tanítványai nagyon szeretik. Korrektsége, szakma iránti alázata, gyermekszeretete és állandó segítőkészsége pótolhatatlan tagjává teszik minden közösségnek.” Rózsa nénit számos díjjal elismerték, nemcsak tanári munkájáért, hanem népzenészként is, tanítványai magyarországi és nemzetközi népzenei verseny győztesei voltak.

Rózsa néni és férje az elmúlt több mint három évtizedben kiemelkedő munkát végzett az autentikus őrvidéki magyar népzene fennmaradásáért. A ’90-es években a felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium citerazenekarát tanították, sok éven át kísérték az Őriszigeti Magyar Néptáncegyüttes előadásait. A Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájának citerazenekarával, az Őri Bandával közösen 2003-ban kiadták a Burgenlandi magyar népzene című CD-t, majd ennek folytatását 2005-ben Burgenlandi magyar népzene 2. néven. Szintén a Burgenlandi Magyarok Népfőiskolájával közös együttműködés keretében jelentették meg a Kertész Gyula gyűjtése nyomán készült „Kivilágos kivirradtig…” – Burgenlandi magyar népzenei tankönyv és dallamgyűjtemény című kiadványt.

Talpalávaló Vasi Népzene és dallamgyűjtemény címmel három könyvet adott ki Földesi Jánosné és férje, ezek közül a második kötet, a „Kiskertemben cifra sóska…” második része az Őrvidéki lakodalmas címet kapta. Dr. Gaál Károly néprajzkutató összegyűjtötte a teljes őriszigeti és alsóőri lakodalom vőfélyverseit, a meséket a ceremónia lefolyásáról. A Földesiházaspár érdeklődését felkeltette a gyűjtés, több délutánt töltöttek együtt az idősebb korosztállyal Őriszigetben, és a falu lakóival közösen elevenítették fel a régi lakodalmak hagyományait. A Barsi Ernő által gyűjtött dalokat újra eljátszották és beillesztették a lakodalom menetébe. A dallamgyűjteményhez tartozó CD-mellékleten vőfélyversek hallhatók PulayJenőtől és lakodalmas népdalok, többek között az alsóőri Lisztné Ferber Mária, a felsőőri Dominkovics Ferencvagy az őriszigeti Pathy Ernő előadásában.

Talpalávaló Vasi Népzene és dallamgyűjtemény harmadik kötete „Míg szeretőt nem tartottam…” címmel jelent meg. A kötet alapját dr. Gaál Károly burgenlandi gyűjtése adja, a mellékelt hanganyagon közzétették az eredeti felvételeket is, hallhatjuk énekelni többek között az alsóőri Szabó Juliannát és Gaál Teréziát, valamint a vasvörösvári Pesty Ernőt és a felsőpulyai Maurer Rezsőt is. Ezekkel a kiadványokkal Rózsa néni sokat tett azért, hogy az Őrvidék dallamvilága és különleges hangjai ne merüljenek feledésbe.

Rózsa néni2014-ben kezdte el férjével közösen a népzeneoktatást a Burgenlandi Magyar Kultúregyesületben, tíz éve minden pénteken este hegedűre és énekre tanította a felnőtteket és a gyerekeket. Szakmai irányításával két népzenekar nőtte ki magát a zeneórákból: a felnőttekből álló Csörge Népzenei Együttes és a ma már fiatalokból álló Szélforgók Ifjúsági Népzenei Együttes. Tanítása a népzene szeretetére meghozta a gyümölcsét, mindkét zenekar rangos eredményeket ért el magyarországi népzenei versenyeken. Legutóbbi közös munkája a KultúregyesülettelTopler János „Fokos” daloskönyve, a „Holdvilágos estén megyek a rózsámhoz…” című kötet volt. Nemcsak a burgenlandi magyar népzenéért végzett kiemelkedő munkát, az ausztriai magyarságot is támogatta abban, hogy elsajátítsák és élvezhessék a magyar népzenét. Hegedült bécsi és innsbrucki magyar táncházakban, Innsbruckban az elmúlt időszakban több népzenei workshopot is tartott.

A Burgenlandi Magyar Kultúregyesülettel szervezett számos népzenei workshop és a nyaranta megrendezett Boglya népzenei táborok örök élmények maradnak a BMKE népzenészei számára. Rózsa néni csendes, de határozott és kedves személyiségét, hegedűjátékát és a közös zenéléssel töltött sok-sok órát a Csörge és a Szélforgók népzenészei sohasem felejtik, a hiánya miatt érzett űr betöltetlen marad. Köszönettel és hálával fogunk emlékezni Rózsa nénire!

Burgenlandi Magyar Kultúregyesület

Vélemény, hozzászólás?