A könyv eredetileg az Egyesült Államokban jelent meg 2020-ban, természetesen angolul, és komoly érdeklődést váltott ki, főleg azért, mert egy Magyarországról elszármazott bevándorló életrajzát tartalmazza, aki egyúttal a saját szemszögéből mutatja be az amerikai életformát. A szerző, Balogh Petres Judith 1933-ban, Hévízen – ahogy akkor mondták – jópolgári családban született, de már igencsak fiatalon, 12 éves korában szülőföldjének elhagyására kényszerült. Még kicsi volt, amikor szülei elváltak, ennek ellenére a felszínes kapcsolat megmaradt a felek között és így már – mint Balogh Petres Judith írja – kislányként lehetősége nyílt epés megjegyzésekkel bosszantani az új feleséget, amikor a nyári szünidő egy részét húgával együtt apjánál töltötte. Erről az időszakról az amerikai olvasók számára írt kötetben igencsak részletesen ír, persze nem azért, hogy bakfisként megélt problémáit még jobban kibeszélje, hanem hogy az amerikaiakat közelebbről megismertesse Magyarországgal, valamint a Kárpát-medence történelmével.
A magyar nyelvű kiadásban – amelyet Balogh Petres Judith maga fordított angolból – egyszerűen kihagyta azokat az adatokat, amelyekről feltételezte, hogy a hazai olvasók számára közismertek, azonban még így is közel félezer oldalon sikerült csak megírnia életrajzát. De mindjárt hozzá kell tenni, hogy nemcsak a szerző közel kilenc évtizedet megélt múltja elevenedik meg az Útban hazafelé című könyv lapjain, hanem számos olyan esemény is, amely érintőlegesen befolyásolta az életét. Székesfehérvárott megélte a második világháború borzalmait, az orosz katonák garázdálkodásait, és miután a várost néhány napra visszafoglalták a németek, anyja a menekülés mellett döntött. Akkor kezdődött a csaknem fél évszázadon át tartó emigrációja. Ennek kezdetén – saját példáját idézve – kitér a hontalanná vált magyar menekültek gyermekei számára önerőből létesített tanintézetekre Németország és Ausztria nyugati övezeteiben. Nem titkolt büszkeséggel említi, hogy az onnan kikerült fiatalok egy része tudományos téren nemzetközi tekintélyre tett szert. A menekültek tanintézetei közül a leghosszabb életű a Nürnberg közelében lévő piciny falu, Kastl középkori várában létesült magyar gimnázium volt, amely csak a rendszerváltozás idején zárta be kapuit.
Balogh Petres Judith két főpillérre építi könyvét. Ezek: rendíthetetlen istenhite, valamint mindent bearanyozó humora. A legnagyobb nehézségek közepette sem veszítette el hitét – és erről részletes tanúságot is tesz könyvében. Szerinte kétféle angyal létezik. Az egyik, amelyik állandóan velünk van, védelmez, istápol, bátorít és lelket önt belénk. Talán egy szülő, házastárs vagy jóbarát személyében van jelen, de mindig számíthatunk reá. A másik angyal időközönként, szinte váratlanul tűnik fel, akkor, amikor igen nagy bajban vagyunk. Segítő kezet nyújt, mellettünk áll a veszedelemben és aztán ismét eltűnik. Ilyen angyalok fogták a szerző kezét és tették lehetővé számára, hogy pedagógusként több nemzedéknek ne csak átadja az előírt tananyagot, hanem rávezesse diákjait az önálló gondolkodásra és a problémák több szemszögből való megközelítésére és így optimális megoldására is.
Könyvével Balogh Petres Judith szinte kézen fogja az olvasót, és végigvezeti azon a két kontinensen is, ahol évtizedeken át élt. És teszi mindezt úgy, hogy közben jóra, szépre, erkölcsösre is tanít, mert ez a lényéből árad. Az Útban hazafelé című kötet nemcsak izgalmas és lebilincselő olvasmány, hanem lelki ajándék is.
Részlet az Útban hazafelé első kötetéből: „1974. május 27. emlékezetes nap volt Clevelandban (Ohio) és környékén a magyarok számára, mert Mindszenty József hercegprímás végre ellátogathatott messze szakadt híveihez… Ralph Perk, Cleveland akkori polgármestere meghívta a hercegprímás urat a városházába. A clevelandi magyar cserkészek is kivonultak, hogy díszőrséget álljanak. A hercegprímás lehajolt az egyik legkisebb cserkészhez, mert tudni akarta, hogy a harmadik generációs gyerek tud-e magyarul. – Hogy hívnak, kisfiam? – kérdezte Mindszenty bíboros. – Bácsi, nekem most nem szabad beszélni, mert vigyázban kell állnom – felelte a kiscserkész. A hercegprímás úr elmosolyodott és megsimogatta a gyerek fejét. A kis kölyök nem csak fegyelmezett cserkész volt, aki tudta, mi a rend, de ugyancsak jól beszélt magyarul.”
(Balogh Petres Judith: Útban hazafelé – Két kontinensen keresztül I., RGB Grafik Kft., Keszthely, 2021. A kötet megrendelhető a judithpetres kukac gmail.com e-mail-címen, név, cím és telefonszám megadásával. Ára: 5000 Ft +futárköltség. Facebook-kapcsolat: Judith Petres Books, www.facebook.com/judithpetresbooks.)
Vincze András
Forrás: Életünk – Az európai magyar katolikusok lapja online
Fényképek forrása: https://www.facebook.com/judithpetresbooks